A reciprok gátlás

A reciprok gátlás egy olyan háttérinformáció, vagy apró trükk, ami nagyban segítheti a gyakorlásodat. Ha megismersz egy-két anatómiai alapelvet, nem csak hatékonyabban, de biztonságosabban gyakorolhatsz.

A Jin és Jang egyensúlyának elve a fizikai testre is érvényes. Jelen van az anatómiában is, ahol például megfigyelhetjük, ahogy az ízületek alakja igazodik funkciójukhoz. Azok az ízületek, amelyek stabilitást igényelnek kevésbé mozgékonyak, a mozgékonyságot igénylő ízületek pedig kevésbé stabilak. Figyeld meg a csípő- és vállízületek alakját mozgás közben, hogy megértsd az elvet.

Ehhez hasonlóan számos más élettani visszacsatolás is kiegyensúlyozza a testben áramló energiákat. Ezek közül egyik a reciprok gátlásként is ismert önkéntelen gerincvelői reflex. Ez a reflex okozza az antagonista izom ellazulását, amikor az agonista izom összehúzódik.

A biomechanikai Jin-Jang

/EXTENSION=extenzió, nyújtás, FLEXION= flexió, összehúzás/

Az izmokat két fő csoportba sorolhatjuk (agonista vagy antagonista), attól függően, hogy milyen mozgást végeznek az adott pillanatban. Például a négyfejű combizom agonistaként funkcionál, amikor kiegyenesíti a lábat, azaz megfeszíti a térdet. Ekkor a combhajlító izmok megnyúlnak, tehát ebben a mozgásban ők az antagonisták. Amikor a térdet behajlítjuk, akkor a combhajlítók lesznek az agonisták és a négyfejű combizom az antagonista. Ez a biomechanikai Jin-Jang.

Agonista és antagonista izmok Janu Sirsasanában

Reciprok gátlás – A fiziológiai Jin-Jang

Logikusnak tűnik, hogy létezik egy ehhez igazodó fiziológiai Jin-Jang, amely az olyan biomechanikai folyamatokat, mint például térdhajlítás vagy térdfeszítés energiahatékonnyá teszi, azaz amikor az agonista izom összehúzódik, az antagonistája ellazul. Mindez önkéntelenül megy végbe a gerincvelői reflexíven keresztül. A kutatók ezt „reciprok gátlásnak” nevezik. Ha tudatosítjuk ezt a folyamatot, akkor elmélyíthetjük és javíthatjuk a testhelyzeteket.

Paschimottanászanában a négyfejű combizom az agonista, a combhajlító izmok pedig az antagonisták. Ha nem spontán, hanem tudatosan feszítjük meg a négyfejű combizmot a combhajlító izmok akkor is ellazulnak. Mindennek a gerincvelő a központja. A négyfejű combizom összehúzódását okozó idegingerület serkentő (1) és combhajlító izmokra gyakorolt impulzus gátló (2) hatású. Próbáld ki ezt a technikát, hogy mélyebben elmerülhess az ászanában, és alkalmazd más agonista-antagonista izomcsoportokra is. Figyeld meg, ahogy az ászanába egyre jobban belehelyezkedsz, biomechanikai szempontból milyen további jótékony hatást tapasztalsz.

Tanácsok a gyakorláshoz:

1) Figyelj az izomösszehúzásra: legyen finom és lassú. Ez segít megelőzni a sérüléseket.

2) Tanuld meg szabályozni az izomösszehúzódás erejét, különösen olyan nagy izmoknál, mint a négyfejű combizom.

3) Alkalmazd együtt a reciprok gátlást a korábban bemutatott izomorsó technikával, a megnyújtott izom még jobb ellazulásáért. Ez a kombináció a Bandha Jóga Kódex első része.

4) Hagyj elegendő időt a gyakorlatok között.

5) Mindig tapasztalt oktatóval gyakorolj.

6) Mindig konzultálj egészségügyi tanácsadóddal jóga vagy bármilyen más testgyakorlás előtt.

Ha most kezded az anatómiai ismereteket átültetni a gyakorlatba, ne felejtsd el, hogy nem kell első nekifutásra alkalmaznod a technikát. Előbb élvezd a test szépségét jógagyakorlás közben. Ezzel is tudatosítod az anatómia fontosságát. Később térj vissza ehhez a technikához és folyamatosan figyelve végezd el a bemutatott gyakorlatokat. Majd engedd el és pihenj. Pihenéskor a tudatalattid működésbe lép, új agyi idegpályák alakulnak ki. Amikor újra gyakorolni kezdesz meglepődve tapasztalod, hogy milyen könnyen alkalmazod a technikát.

Forrás: bandhayoga.com

https://aum.hu