A jóga(meditáció) mindenkié

Gyakori, hogy a jógával és a meditációval kapcsolatban olyan félreértések és tévhitek vannak az emberek fejében, miszerint ők nem képesek megvalósítani valamelyik aspektusát a gyakorlásnak, mert azt gondolják, hogy „nekik az nem megy”, nem alkalmasak rá.

Pedig az igazság az, hogy a jóga és a meditáció mindenkié. Ez a kettő egyébként nem is különbözik, csak a mai modern világban váltak ennyire szét az eredetileg egy rendszerben összetartozó gyakorlatok.

Hogy a jógát (ahogyan sokan ma ismerik, mint mozgásformát) és a meditációs gyakorlatokat miért utasítja el valaki, annak különböző okai lehetnek, de ugyanarról az „én erre nem vagyok rá képes” tőről fakadnak.

Azt valószínűleg már többen tudják és egyre több helyen hallani, hogy a jógához nem kell eleve hajlékonynak lenni. Több okból sem. Egyrészt, mert még ha ez is a célja valakinek a jógával, az útközben, a gyakorlás által fog jönni, megtörténni. Másrészt pedig, mert még csak az sem kell, hogy ez megtörténjen.

Miről szól a jóga eredetileg Patandzsali szerint, aki a jóga-szútrákat, a jógát megalapozó és összefoglaló szentírást jegyezte le?

Patandzsali (sok minden más mellett) nyolc lépcsőfokot ír le a szútrákban (rövid aforizmákban), ami miatt asta-anga = nyolc-fokúnak (ágúnak) is nevezzük a jógát.

Ezek a következőek:

1. Jáma – erkölcsi szabályok, ahogyan a külvilághoz viszonyulsz 
2. Nijáma – magatartásbeli és viselkedésbeli szabályok, ahogyan önmagadhoz viszonyulsz
3. Ászana – ülő- és testhelyzetek
4. Pránájáma – légzésszabályozás, az életerő irányítása (légzőgyakorlatok)
5. Pratjáhára – érzékek visszavonása, a figyelem befelé irányítása
6. Dháraná – koncentráció
7. Dhjána – meditáció
8. Szamádhi – teljes lelki elmerülés, üdvösség

Ahogy látjátok, az ászanák gyakorlása egészen csak a kezdet, a meditáció viszont már közel van a célhoz.

De miért is fontos ez a sorrendiség a meditáció és a relaxáció tekintetében?

Tapasztaltad már azt valaha, hogy nagyon nehéz egy helyben ülnöd vagy feküdnöd, mert izgágaságot tapasztalsz a testedben és/vagy az elmédben is?

Szeretnélek megnyugtatni, hogy NEM vagy egyedül. Ez teljesen normális.

A jóga-ászanák tudatos gyakorlása révén előkészíthetjük az agyunkat és a testünket arra, hogy képes legyen nyugodtan maradni és jelen lenni a befelé figyelés során.

Ehhez nyújt segítséget Bálint János „Az idegrendszer felkészítése a relaxációra és a meditációra” című videója, amelyben olyan gyakorlatokat mutat be nekünk, amelyek az agyféltekék összehangolása révén harmonizálják az idegrendszer működését.

Készen állsz a meditatív tudatállapot megtapasztalására?

Tedd meg az első lépést MOST!

Kattints IDE, és nézd meg a VIDEÓT!

Fekete-Páris Eszter